Helykeresés és -találás

Melyik kerület? Önkormányzati vagy magán? Reális egyáltalán a saját hely? Rengeteg kérdés merül fel rögtön, ha a semmiből kerestek teret az induló projekteteknek. Ebben a posztban arról írunk, hogy mi hogy adtunk választ ezekre a dilemmákra.

Azzal kezdtük, hogy nagyjából kitaláltuk, mit szeretnénk csinálni a helyen, ami később a Deviszont Közösségi Tér nevet kapta. Vagyis, hogy milyen tevékenységekre kell alkalmasnak lennie, hogyan képzeljük el, hogyan alakítanánk ki úgy, hogy alkalmas legyen a mindennapos működésre. A missziónk alapján, amit még az első hónapokban raktunk össze, elkezdtünk gondolkozni azon, hol tudjuk elképzelni mindezt. Arra jutottunk, ahhoz, hogy működjön a dolog, a bérelhető helyiségek közelében kell lenniük paneltömböknek, mert akkor nem kell messzire menni otthonról a hozzánk járóknak, köztereknek, ahol fiatalok szoktak bandázni, és szakiskolának vagy szakgimnáziumnak, hogy suli után rögtön jöhessenek hozzánk. Egyetértettünk abban is, hogy nem a belvárosi kerületek valamelyikében képzeljük el a projektet.

Három városrészt jelöltünk ki, nagyjából személyes szimpátiák alapján, mert ezek a kerületek nem csak alkalmasnak tűntek első látásra, hanem mindhez volt valamelyikünknek személyes kötődése: Angyalföld, Kőbánya, Kispest. Bejárásokat szerveztünk, ami annyit jelent, hogy jókat sétáltunk és közben próbáltunk figyelni a korábban meghatározott szempontokra. Útba ejtettük a sulikat, a nagyobb tereket, és a hangulat meg a fiatalok mellett figyeltünk arra is, hogy látunk-e alkalmasnak tűnő helyiségeket, amiknek utána tudunk járni. Ezeket egyébként kézzel rajzolt térképeken is jelöltük, amik azóta is a kezdeti szakaszra emlékeztetnek, jó őket visszanézni.

32856127_2159817144035987_6514463354981974016_n.jpg

Végül Kispest mellett döntöttünk. Egyrészt minden szempontunkat remekül teljesíti, másrészt mindannyian beleszerettünk, tökéletesen el tudtuk képzelni itt a Deviszontot. Hatalmas pluszt jelentett, hogy több tagunknak is van szoros kötődése a XIX. kerülethez. Egy tag ott lakik, egy másik a kamaszkora nagyrészét ott töltötte. Így a hosszasan szervezett helykeresésünk jól sült el, hiszen végül azt a kerületet választottuk, ami a kezdetektől adta magát. Azóta pedig hétről hétre jobban megismerjük, és megerősít bennünket a döntésben.