Támogass minket

TÁRSADALMI TÉMÁK

A Social Fiber Egyesülettel közös jógyakorlatok fejlesztésére egy Erasmus+ programban volt lehetőségünk.

Munka-activity

Időtartam: 30 perc

mutogatás: 15 perc // feldolgozás: 15 perc

Létszám: 10-15 fő

Fejlesztési terület: együttműködés, kritikai gondolkodás

Eszközök: cetlik az öt kategóriával, amelyekhez a résztvevőknek foglalkozásokat kell kitalálniuk, majd

elmutogatniuk

Kategóriák:

Leírás:

A gyakorlat kezdetekor megkérünk egy önkéntes jelentkezőt, hogy válasszon magának egy párt, akivel mutogatni fog. A pár húz egy cetlit, és a facilitátor segítségével kitalálnak egy olyan munkát, ami illik a kihúzott kategóriába. Ezután közösen elmutogatják a választott foglalkozást a többieknek. Aki kitalálja, az választ magának párt, és ők mutogatnak következőnek. A kategóriák nyilvánosak, tudják a találgatók is, hogy milyen keretekben kell gondolkozni.

Javasolt facilitáló kérdések a feldolgozáshoz:

Reflexió:

A gyakorlatot egy nemzetközi táborban próbáltuk ki. A fiatalok nyitottak voltak egymásra, rögtön a másik csapatból választották párt. Értették, hogy a célunk az ismerkedés – ez mutatja az együttműködési hajlandóságot, bizalmi alapot a facilitátorok iránt is. Olyan munkákról és szakmákról beszéltünk, mint autószerelő, orvos, fodrász, kukás, szippantós. A fiatalok a kukást választották a jobban megbecsülendő munka kategóriában. A szemétszállítás a Social Fiber fiataljainál nagy és központi probléma, a fiatalok a személyes élethelyzetükből hoztak példát. A gyakorlaton keresztül az egyik résztvevő megosztotta, hogy ő is dolgozott kukásként, és elmesélte ennek nehézségeit, ez a Deviszontos fiatalok számára fontos élményt jelentett. Ebből a személyes tapasztalatból kiindulva tudtunk arról is beszélni, hogy mik azok a munkák a társadalomban, amiket fontos és muszáj elvégezni, mégsincsenek megbecsülve. A gyakorlat legvégén ennek igazságtalanságáról beszélgettünk.

Véleményvonal

Időtartam: 30 perc

Létszám: létszámtól független

Fejlesztési terület: kritikai gondolkodás, önkifejezés, logikai gondolkodás, önreflexió

Eszközök: –

Felvezetés:

Először is a véleményetekre vagyunk kíváncsiak: mit gondoltok az iskoláról, hogy látjátok azt? Ehhez állításokat fogunk mondani, aki egyetért, az az egyik, aki pedig nem ért egyet, az a másik oldalra áll. Középen van az, aki egyet is ért, meg nem is. Nyugodtan gondolkozzatok az állításokon: az a fontos, hogy rájöjjetek, mennyire értetek egyet velük. Bátran álljatok bárhova, sok fokozat lehetséges!

Állítások és feldolgozást segítő kérdések:

Leírás:

A facilitátor kijelöli a térben a két pólust, majd állításokat fogalmaz meg. A résztvevőknek attól függően, hogy mennyire értenek egyet, el kell foglalniuk egy helyet a térben. Nem csak a skála két végpontja létezik, erre fel kell hívnunk a résztvevők figyelmét.

Reflexió:

A gyakorlat alkalmas arra, hogy egy projekt elején feltérképezzük a csoport általános hozzáállását a témához, projekt lezárásánál reflexiós gyakorlatként is használható. A téma és a kérdések példaként szerepelnek, bármilyen témával kapcsolatban el lehet végezni.

Deviszont Közösségi Tér // Ezzel a gyakorlattal hangolódtunk az iskola témájú projektre. Arra szerettük volna használni, hogy a fiatalok kifejezhessék nehézségeiket az iskolai élményeikkel, oktatási rendszerrel kapcsolatban, és hogy felmérjük a tudásukat, véleményüket a témában.

Social Fiber // A foglalkozás témája, amelyen a gyakorlatot kipróbáltuk, az asszertív kommunikáció volt. Előzőleg összeírtunk pár kijelentést, melyek a passzív, agresszív, illetve asszertív kommunikációs stílust jellemzik. Első lépésként mindannyian mérlegeltük, hogy mennyire jellemzőek ránk az adott kijelentések, illetve megpróbáltuk megállapítani, kinél melyik stílus dominál.

Emberi jogi gyakorlat

Időtartam: 80 perc

előadás: 30 perc // csoportos feladat: 30 perc // bemutatás: 20 perc

Létszám: 8-15 fő

Fejlesztési terület: kommunikáció, empátia, kritikai gondolkodás

Eszközök: bemutató olyan személyekről, akik kiálltak a jogaikért

Felvezetés:

A gyakorlat célja az volt, hogy a fiatalok ismerjék meg olyan emberek történetét, aki a történelem során kiálltak társadalmi ügyekért és társadalmi csoportokért. A személyek kiválasztásánál sokféle szempontot figyelembe vettünk: legyenek olyanok, akik hasonló társadalmi helyzetből jönnek, mint a fiatalok; olyanok, akik a mai napig fennálló egyenlőtlenségek ellen küzdenek; legyenek kortárs példák előttük a saját országukból, közösségükből. Igyekeztünk a személyeket és küzdelmüket komplexen bemutatni. Rövid bemutatót készítettünk képekkel és videókkal, amiben szerepelt Rosa Parks, Martin Luther King, Emmeline Pankhurst, Zita Moldovan stb. A bemutató közben lehetett kérdezni és mi is kérdeztük a fiatalokat. Majd kiscsoportban dolgoztunk tovább. A feldolgozó kérdéseknél figyeltünk arra, hogy reagáljunk a történelmi sajátosságokra, a küzdelmek hatására az adott személy életében, majd közös kapaszkodók gyűjtésére egy-egy helyzetben.

Leírás:

Facilitáló kérdések a bemutató közben:

Csoportos feladat – két csoportot alkotva a résztvevők megbeszélik a következő kérdéseket:

A csoportok bemutatják egymásnak a válaszaikat, majd a facilitátorokkal közösen megbeszélik a felmerült kérdéseket.

A feldolgozást segítő facilitáló kérdések:

Reflexió:

Deviszont Közösségi Tér // A bemutató és a facilitáló kérdések segítségével a fiatalok tudása megerősödött abban, tudatosították bennük, hogy milyen alapvető jogaik vannak, és ezek milyen formában sérülhetnek. Jó volt, hogy ez a feladat már akkor került sorra a tábor programján belül, amikor a csapat jobban összeszokott, így már tudtak beszélni egymás előtt nehezebb témákról is. Nagyon fontos volt számomra facilitátorként az a pillanat, amikor az egyik deviszontos fiatal megfogalmazta, hogy tulajdonképpen ugyanaz történik a romákkal, mint anno a feketékkel, kapcsolva az egészet Rosa Parks küzdelmeihez. Ehhez kapcsolódott valaki a Social Fiber fiataljai közül, hogy ez alapján milyen elszomorító, hogy régen ők, tehát a Social Fiber és Deviszont fiataljai, nem ülhettek volna egymás mellé a buszon.

Problémafa a lakhatási helyzetről

Időtartam: 30 perc

Létszám: 5-20 fő

Fejlesztési terület: kritikai gondolkodás, problémamegoldás

Eszközök: flipchart papír

Felvezető:

Egy problémafát fogunk készíteni, ami a jelenlegi budapesti lakhatási helyzetről fog szólni. A fa törzse képviseli az állítást: Budapesten nehéz helyzetben vannak a fiatalok lakhatási szempontból. A fa gyökerénél azt tárjuk fel, hogy mik a probléma okai: tehát miben gyökerezik a probléma. Utána a lombjához a következményeket írjuk: tehát mik ágaznak ki belőle. Először két kiscsoportban fogunk rajta dolgozni negyedórát, majd összerakunk egy nagy közös problémafát is.

Leírás:

A flipchartra rajzoljunk fel egy fát, kiterjedt gyökérzettel és nagy lombbal. A rajzolásra megkérhetjük a fiatalokat is. Középre, a törzsre írjuk fel az állítást, a gyökérzetbe gyűjtsük a probléma okait, a lombba pedig a probléma következményeit.

Tegyük fel a csoportnak az okokra vonatkozó kérdéseket, például:

Az okokat a gyökérzetbe gondolattérkép-szerűen jegyzeteljük. Az okok okain is lehet gondolkodni. Melyek ezek közül személyes okok, és melyek rendszerszintűek?

Ha ezzel megvannak, feltesszük a következményekre vonatkozó kérdést:

A válaszokat a lombba jegyzeteljük, a következmények következményein is gondolkodunk.

Reflexió:

A gyakorlatot bármilyen állítással el lehet végezni. A cél az ok-okozatiság tudatosítása, és a különböző összefüggések és hatalmi szerkezetek felismerése.

Asszociációk az együttműködésről

Időtartam: 10-15 perc

Létszám: 5-25 fő

Fejlesztési terület: önkifejezés, kreativitás, mozgáskoordináció, együttműködés

A gyakorlatot az Artemisszió Alapítvány A fórum színház dramaturgiája kiadványából ismertük meg, amit aztán

saját képünkre formáltunk.

Eszközök: –

Leírás:

A résztvevők körben állnak, a facilitátor kiválasztja a körben vele szemben álló embert – hívjuk most Balázsnak – és egy példán keresztül bemutatja a játék menetét. A facilitátor kezdi el a játékot, ránéz a szemben álló Balázsra, kimondja a nevét, és megkérdezi, mi jut eszébe arról a szóról, hogy együttműködés. Balázs mond egy szót/mondatot, amire asszociál pl.: szeretet. A facilitátor megjeleníti a Balázs által mondott szót valamilyen mozdulattal, szoborszerűen. Miután megvan ez a szoborszerű állókép, a facilitátortól jobbra és balra álló ember megpróbálja kiegészíteni a képet, és valamilyen mozdulattal csatlakozik hozzá. A végén Balázs eldönti, hogy megjeleníti-e az elkészült kép azt, amit az együttműködésről mondott. Ha igen, tapsol egyet. Ezután a facilitátor mellett álló egyik ember következik, ugyanaz a feladata: mondja a körben vele szembenálló nevét, felteszi a kérdést, a kapott válaszra állóképet mutat, stb. A gyakorlat addig tart, amíg mindenki sorra kerül.

Megjegyzés: a gyakorlatot más fogalmakkal is lehet végezni.

Reflexió:

A gyakorlat célja az volt, hogy olyan feladattal zárjuk az adott napot, ami a közös cselekvés irányába mutat, és nem beszélgetős formában, hanem a testüket használva ad valamilyen tudást a fiataloknak arról, hogy mennyi mindent jelent, milyen érzéseket vált ki, mennyi formában megjelenhet az együttműködés. Mindegyik fiatal mutatott valamit és tudtak figyelni, amit sikerként éltünk meg, mivel a foglalkozás végén játszottuk ezt. A gyakorlatot interkulturális környezetben végeztük, a fiatalok nem beszélték egymás nyelvét, ezért is maradtunk annál, hogy egyszavas válaszokat mondjanak – ezeket csoporttól függően lehet hosszabb kifejtésre hagyni, úgy a gyakorlat időkerete is más lesz.

Világalkotás

Időtartam: 30-45 perc

Létszám: 5-20 fő

Fejlesztési terület: kritikai gondolkodás, figyelemfejlesztés, társadalmi képzelőerő fejlesztése

Eszközök: papír, írószerek

A gyakorlatot a The Social Solidarity Economy resource website-on találtuk a Solidarity Economy Workshop:

Pathways to a just and sustainable world képzés tervében, és alakítottuk saját képünkre.

Leírás:

A résztvevők vezetett mesélésen keresztül képzelik el a számukra ideális világot, majd egyéni munka során jelenítik meg, rajzolás, jegyzetelés által. A fókuszt mesélés közben és a feldolgozásnál is plusz kérdésekkel lehet irányítani, az adott csoporthoz, témához alakítani. Például: Hogy viselkednek egymással az emberek? Az egyéni munka befejeztével a csoporttagok nagykörben megosztják egymással tapasztalataikat, megmutathatják egymásnak rajzaikat.

Kérdések a rajzok közös megbeszéléséhez:

Szöveg a vezetett meséléshez:

Helyezzétek magatokat kényelembe, majd csukjátok be a szemeteket! Képzeljétek el azt az igazságos és fenntartható világot, amiben élni szeretnétek. Képzeljétek el, hogyan nézne ki ez az ideális világ, milyen érzést kelt bennetek? Most képzeljétek el, hogy belépünk egy időgépbe, és a számlálót 2065-re állítjuk. Ahogy egyre gyorsabban haladtok előre az időben, tudjátok, hogy egy olyan helyre tartotok, amely igazságosabb és fenntarthatóbb, mint ahol ma élünk. Ahogy kiléptek az időgépből, tudatában vagytok annak, hogy óriási változásokat hajtottunk végre, és hogy azok a magvak, amelyeket évekkel ezelőtt sikerült elültetni, mára valósággá váltak. Vegyetek pár mély lélegzetet, és nézzetek körül ebben a világban. Mit éreztek most, hogy itt vagytok? Mit hallotok? Mit láttok? Elindultok felfedezni ezt az új világot. Figyeljétek meg, milyen ez a világ? Milyen úton sétáltok? Miket láttok magatok körül séta közben? Vannak autók vagy kerékpárok? Láttok épületeket – milyenek ezek, hogy néznek ki? Milyen növények vesznek körbe? Vannak erdők, folyók, tisztások vagy parkok ebben a világban? Milyen illatokat éreztek? Ki használja a zöldterületeket? Láttok más embereket? Ha igen, kik azok, ismeritek egymást? Figyeljétek meg ezeket az embereket! Hogyan változtak az emberi kapcsolatok a jelenhez képest? Felfedező utatok végén megérkeztetek a célotokhoz. Miért jöttetek ide? Dolgozni, látogatni, önkénteskedni, vásárolni? Indulás előtt még nézzetek körbe, és hozzatok vissza magatokkal egy szimbólumot vagy emléket a ti jelenetekbe. A jelenbe történő visszautazást, kérlek, töltsétek csendben. Nyissátok ki a szemeteket, nyújtózzatok egy nagyot, és csendben rajzoljátok le, mit láttatok vagy éreztetek az út során. Képzeljétek el, hogyan fog kinézni ez az új igazságos és fenntartható világ a jövőben!

Reflexió:

Deviszont Közösségi Tér // A tapasztalataink alapján jól működik, elmélyülős gyakorlat, amihez kiépített bizalom szükséges. Az ideális világ megálmodásakor először mindenki fejben megalkotta a saját világát, utána pedig két kiscsoportban beszélgettünk róluk. Nagyon különböző koncepciókról és megközelítésekről meséltek a fiatalok, inkább vizuális szempontból közelítették meg a feladatot. Érdekes volt a világaikon keresztül jobban megismerni őket. Az első csapatnál a közös pont az volt, hogy az elképzelt világukban mindannyian nyugodtabbnak érezték magukat, mint a saját valóságukban. A második csapatnál nagyobb teret kaptak az elvont fogalmak. Az egyik ilyen téma a társadalom felépítése volt, aminek kapcsán kialakult egy nagy vita is. A gyakorlat végén bemutattuk egymásnak, mire jutott a két csapat, és reflektáltunk a konfliktusra is: a feladat lényege az, hogy beindítsa a gondolkodásunkat, és megismerjük egymás nézőpontját, nem kell mindenkinek ugyanolyan világra vágynia.

Munkaszerződési hibák

Időtartam: 90 perc

felvezető beszélgetés: 30 perc // munkaszerződés átnézése kiscsoportban: 30 perc // lezáró beszélgetés: 30 perc

Létszám: 5-25 fő (2-3 fős kiscsoportok)

Fejlesztési terület: kommunikáció, döntéshozatal, figyelemfejlesztés, kritikai gondolkodás

Eszközök: rontott munkaszerződés

A gyakorlat a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma oktatási anyagából származik, először Dvorácskó Balázs szervezési titkár tartotta meg a Deviszontban, majd később a Deviszontos facilitátorok tartották, alakították a közösség igényeihez.

Felvezetés:

A munkaszerződés átnézése előtt beszélgetünk a fiatalok munkaerőpiaci tapasztalatairól.

Facilitáló kérdések:

Leírás:

Mindenki megkapja ugyanazt az elnagyolt, hibás, fiktív munkaszerződést. Először 2-3 fős kiscsoportokban átnézik a szerződést és megjelölik azt, (1) ami nem világos számukra - kérdőjellel; (2) amit problémásnak érzékelnek, fontos odafigyelni rá - felkiáltójellel. Visszaülünk körbe, és közösen megbeszéljük az észrevételeiket, a következő kérdések alapján (ahol lehet kérdezzünk rá, utaljunk a fiatalok saját élményeire):

Reflexió:

Deviszont Közösségi Tér // Ez a gyakorlat a három alkalmas munka-projekt részét képezte. Jól működött a gyakorlat, a fiatalok aktívan részt vettek. Fontos, hogy facilitátorként alaposan felkészüljünk a munkajogból.

Szakszervezeti filmklub és sajtótájékoztató

Időtartam: 105 perc videónézés, cikkolvasás és beszélgetés: 45 perc // szünet: 15 perc // beszélgetés a

meghívottal: 45 perc

Létszám: létszámtól független

Fejlesztési terület: kommunikáció, kritikai gondolkodás

Eszközök: videó, cikk

Felvezető:

Az alkalomra meghívtunk egy szakszervezeti dolgozót, akivel a fiatalok, a témával való ismerkedés után, beszélgethetnek.

Leírás:

Első gyakorlat – videónézés, beszélgetés

A fiatalokkal megnézzük az Egy magyar szakszervezet eltiprásának története című videót, majd beszélgetünk róla.

Feldolgozást segítő facilitáló kérdések:

A videó után a fiatalokkal átbeszéltük, mi történt a videóban is látott szakszervezeti törekvésekkel, egy kapcsolódó cikken keresztül: Mióta az esztergomi Suzuki-gyárban szakszervezet alakult, folyamatosak a bérfejlesztések.

Második gyakorlat - Sajtótájékoztató szakszervezeti dolgozóval

Fiktív újságok munkatársaiként készítünk interjút a meghívottal. Berendezzük a helyszínt. A fiatalok döntik el, milyen fiktív újságot képviselnek, kapnak névtáblát. Kirakjuk a kategóriákat, amelyekben lehet kérdezni:

A meghívottal való beszélgetést segítő, facilitáló kérdések:

Reflexió

Deviszont Közösségi Tér // Először a meghívott beszélt a munkájáról, majd a fiatalok kérdeztek, de a sajtótájékoztató formát csak egy ideig tartottuk. A fiatalok releváns kérdéseket tettek fel, de egy idő után a facilitátorok kérdeztek többet. Néha azt éreztük, lankad a figyelem, előkerültek a telefonok, de később a visszajelzésekből kiderült, ekkor is követték a beszélgetést. Amikor a meghívott sok érzelemmel, saját példákat is behozva beszélt a szervezésről, munkahelyi igazságtalanságokról és kapitalizmus működéséről, az befogadhatóvá tette a fiatalok számára az elhangzottakat. A szolidáris gazdaság témakör túl absztraktnak bizonyult ezen a ponton, érdemes lett volna több előkészítő gyakorlattal készülnünk hozzá. A beszélgetés után olyan kérdések merültek fel a fiatalokban, mint hogy milyen lenne a pénz nélküli világ.

Lakógyűlés szerepjáték

Időtartam: 60 perc

felvezetés, ismerkedés a karakterekkel: 10 perc // lakógyűlés: 30 perc // feldolgozó beszélgetés: 20 perc

Létszám: 4-6 (a csoport létszámától függően ki lehet találni újabb szerepeket)

Fejlesztési terület: empátia, kritikai gondolkodás, együttműködés, problémamegoldás

Eszközök: háttértörténet és karakterkártyák 1, 2, 3,

Felvezetés:

A gyakorlat célja, hogy közösen gondolkodjunk olyan témákról, mint a lakhatási szegénység, hajléktalanság, lakhatási jogok. Emellett fontosnak tartjuk azt is, hogy a szerepjátékban közösen keressünk majd megoldásokat az adott helyzetre. A gyakorlat végén átbeszélhetjük, hogyan kapcsolódnak a szerepjátékban alkalmazott megoldási stratégiák közösségünk értékeihez, vagy azokhoz az értékekhez, amiket egyénileg fontosnak tartunk.

Leírás:

A résztvevők kapnak egy-egy szerepkártyát, a facilitátor felolvassa a háttértörténetet.

Egy nagyvárosban az Iparvárosi Lakótelep 29-es panelházának lakásából két éve kilakoltattak egy idős férfit, akit mindenki csak Pista bácsiként ismer. Pista bácsi a közeli gyárban dolgozott karbantartóként, az önkormányzattól bérelte a lakását szociális bérlakásként. A költségek fizetéséhez a munkahelyén is kapott támogatást. Azonban egy leépítés miatt elvesztette az állását. A segélyekből egy idő után már nem tudta fizetni a bérleti díjat és rezsi számlákat. Mivel sok tartozása felhalmozódott, ezért az önkormányzat kilakoltatta. Először próbált ismerősöktől, barátoktól segítséget kérni, de senki nem tudta befogadni. Gyerekei nincsenek. Egy öccse van, aki Németországban él, de vele nem tartják a kapcsolatot. Jobb híján a korábbi otthona, a 29-es panelház közelében maradt. Nappal egyedül szokott üldögélni egy padon, estére eltűnik. A panelházból páran beszélgetnek vele, de legtöbben levegőnek nézik. Az egyik lakó, Nóra észreveszi, hogy Pista bácsi éjjelente a lakóház alagsorában alszik. Be tud menni a házba, hisz a kapukódot még ismeri. Nóra dühös, hogy összekoszol mindent, egy másik lakó viszont azt mondja, hogy segíteniük kellene Pista bácsinak. A 29-es panelben összehívják a lakógyűlést.

Két szerepkártya, a társasház közös képviselője és a panaszos lakó kártyája, a facilitátoroknál marad, ezeket a szerepeket ők előre felosztják egymás között. A résztvevőknek közösen kell megoldást találnia Pista bácsi helyzetére. A résztvevők kapnak 5 percet, hogy ismerkedjenek a szerepükkel. Nekik kell kitalálniuk az illető nevét, korát, le is rajzolhatják a karaktert. Majd összeül a lakógyűlés, amit az egyik facilitátor (a társasház közös képviselője vezetője) fog vezetni. Ha nem indul be a beszélgetés, a másik facilitátor (panaszos lakó) kezdi el. A gyűlés ideálisan 30 percen keresztül tart, valaki méri az időt. Ha a csoport úgy érzi, hogy elakadt, húzhatnak egy ötletkártyát, hogy továbblendítsék a beszélgetést. Amikor sikerült megoldást találni, a facilitátorok tapssal jelzik, hogy ki kell lépni a felvett szerepekből. Ezután nagykörben feldolgozó beszélgetéssel zárjuk a gyakorlatot.

Facilitáló kérdések:

Reflexió:

Deviszont Közösségi Tér // A szerepjáték nagyon jó lezárása volt a lakhatás projektnek. A fiatalok egyből elkezdtek megoldásokat javasolni Pista bácsi helyzetére, empatikusak voltak vele szemben. Mindenki nagyon beleélte magát a szerepjátékba, aktívan részt vett benne. A lakógyűlés sikerrel zárult, és több megoldás is született. Nagykörben még sokáig beszélgettünk, vitáztunk a hajléktalanságról és a lakhatás különböző aspektusairól. Itt már érezhető volt, hogy elfáradt a csapat, de még így is aktívan részt vettek a beszélgetésben.

Hírszínház oktatással kapcsolatos hírekkel

Időtartam: 60 perc

Létszám: 6-15 fő (4-5 fős kiscsoportok)

Fejlesztési terület: kritikai gondolkodás, empátia, konfliktuskezelés

Eszközök: szalagcímek, cikkek nyomtatva

Felvezetés:

Amikor beszélgetünk veletek, sokszor felmerül, hogy milyen most az oktatás helyzete az országunkban. Szerettünk volna hozni pár olyan cikket, amik az aktuális történésekről szólnak, vagy rajtuk keresztül át lehet gondolni az oktatás helyzetét.

Leírás:

A facilitátor kikészíti az oktatáshoz, pedagógiához kapcsolódó hírek címeit. A résztvevők megnézik őket, majd kiválasztanak egyet. Ezután kis csoportokban mindenki elmondja, hogy melyik címet találta a legérdekesebbnek. Ezek közül a csoport kiválaszt egyet, amelyikkel foglalkozni szeretne. Elolvassák a címhez tartozó hírt, majd egy élőképet alkotnak az olvasottak alapján. A többiek találgathatnak, hogy miről szólhat a másik csapat által bemutatott cikk, címet is adhatnak az élőképnek. Ezután megbeszéljük, mi volt az eredeti cikk, és beszélgethetünk az általa felvetett témáról. A résztvevők szövegértési készségei alapján dolgozhatunk a teljes cikkekkel, vagy a belőlük készített rövid összefoglalókkal is.

Reflexió:

A gyakorlat bármilyen téma kapcsán elvégezhető, gyűjthetünk aktuális vagy az általunk választott témához illő cikkeket. Segít, ha előre átgondoljuk, hogy az adott témában milyen problémakörökre reagálva szeretnénk cikket gyűjteni. Mindegyik címhez érdemes előkészítenünk két-három beszélgetést segítő, facilitáló kérdést.

Deviszont Közösségi Tér // A Deviszontban a tanárok béremeléséhez, a pedagógus minősítéséhez, más országok oktatási rendszeréhez kapcsolódva gyűjtöttünk cikkeket. A fiatalok szívesen beszéltek az oktatási rendszerről, de az aktuálpolitikai helyzetről kevésbé. Szívesen beszéltünk volna többet a konkrét aktuálpolitikai történésekről, és ezt is vártuk volna a hírszínházas feladatoktól, de maradtunk a tételmondatoknál, mert abba élték bele magukat.

Játék a felnőtté válásról

Időtartam: 30-40 perc

Létszám: 5-20 fő

Fejlesztési terület: kritikai gondolkodás, logikai gondolkodás, együttműködés

Eszközök: karakterkártyák

Leírás:

A gyakorlat első felében mindenki húz egy fiatal felnőtt karaktert. A kártyákon szerepel a karakter életkora, lakhelye, egy leírás az élethelyzetéről, és arról, hogy mit jelent számára a felnőtté válás. A jelenlévők feladata, hogy az életkoruk elárulása nélkül mutatkozzanak be, majd a kártyán szereplő többi információ alapján állítsák fel maguk között a sorrendet a legfiatalabbtól a legidősebbig. A végleges sorrend akkor alakul ki, amikor minden résztvevő egyetért a felállított sorrenddel. Ezután mindenki elmondja, hány éves volt a karaktere, és leellenőrizzük, hogy sikerült-e a tényleges életkorok alapján sorba állnunk. A gyakorlat második fele egy facilitált beszélgetés a felnőtté válás különböző állomásairól, a hozzá kötődő beavatási rítusokról. A facilitátor feladata egyensúlyban tartani a beszélgetést, hogy az ne forduljon egyik kultúra szokásai ellen sem.

Facilitáló kérdések a gyakorlat második feléhez:

Milyen érzés fiatal felnőttnek lenni? Testtérképezés

Felvezetés:

Beszéltünk már arról, hogy melyik társadalomban mitől számít valaki felnőttnek. Az előző gyakorlatban és a múlt alkalmon is mondtatok olyan problémákat, amelyek a felnőtté válással járnak. Most ezeket szeretnénk minél alaposabban összegyűjteni, hogy aztán megoldásokat tudjunk találni rájuk.

Leírás

Első rész:

A csoportból valakit körberajzolunk a csomagolópapírra, ez az alak lesz a “fiatal felnőtt”. A résztvevőknek az a feladata, hogy fogalmazzák meg és lokalizálják a rajzolt testen belül a “fiatal felnőtt” érzéseit, majd a külső és a magával szemben támasztott elvárásokat is. Ezeket jelenítsék meg a rajzon, akár színek és formák segítségével.

Facilitáló kérdések:

Második rész:

Megnézzük a rajzot és beszélgetünk róla. Tudnak-e vele azonosulni? Megnézzük, hogy mi az, ami közös, mi az, ami különböző, egyéni. Hangsúlyozzuk, hogy nincsenek egyedül ezekkel, de azt is, hogy rendben van, hogy különböző dolgokkal küzdenek. A facilitáló kérdések egy része koncentrálhat a fiataljainkat konkrétan foglalkoztató témára - a Deviszontnál például ez a kiégés volt, így pár kérdés konkrétan ahhoz kapcsolódik.

Facilitáló kérdések:

Fontos, hogy a facilitátorok gyűjtsenek előre olyan intézményeket, csoportokat, mozgalmakat, amelyek tudnak segítséget nyújtani.

Levezető beszélgetés

Reflexió:

Deviszont Közösségi Tér // A gyakorlat bizonyos részei nagyon jól működtek, míg mások kevésbé. Egyrészt elég sok mindent mondtak a fiatalok, megtelt az ábra. A felkerült dolgok viszont főleg belső negatív élmények voltak, a megoldások és erőforrások gyűjtésére már kevesebb energia maradt. Harmadrészt nem igazán lett íve a gyakorlatnak, a végén nem tudtuk, hogy ebből ők mit visznek el, és nem tudtunk igazán arra kanyarodni, amit szerettünk volna. Felmerült, hogy megpróbálhattunk volna jobban egy résztémára vagy testtájra fókuszálni, és azon keresztül beszélgetni a fiatalság problémáinak és a kapitalizmus működésének az összefonódásáról. Kiraktuk az elkészült ábrát, ehhez lehet akár még hozzányúlni a következő alkalmon, kiegészítgetni eszközökkel, erőforrásokkal.